|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Gödröt ásott bennem
a remény, s most félve
merül behunyt
szemem szentélyébe.
Lazul a testből
kikönyöklő fájdalom,
a világ kiürül.
Csövekre kötött torzó
vagyok, torkomban lakat,
rám zuhan a távolság.
Testem lenyomatát
árnyéknak érzem,
ketrecből szabadult
emberi beszéd mond
felettem szentenciát.
A csend medrében
fekszem összezsugorodva,
s lüktető csuklóm
sebzett vonalán
újra léket nyit a szike.
Vajon mennybemenetel
történik, vagy semmibe
olvad belőlem a láng?
Az álom feneketlen
magányából lassan
ébreszt hangod érintése.
Ismét túléltem halálomat |
|
|
- július 21 2011 14:09:37
Kedves Márta, nagyon megértelek, engem fellékeltek keresztbe hosszába, és látod itt vagyok. Akkor nem féltem. Szeretettel gratulálok versedhez: Radmila |
- július 21 2011 17:37:12
Sok erőt és hitet!
Szeretettel Joli |
- július 21 2011 20:16:52
Köszönöm Radmila, most már sokkal jobb |
- július 21 2011 21:11:21
Életírta szavak.. Minden jót kívánok Neked, sok szeretettel:marina |
- július 24 2011 14:24:34
Kitartás kedves Márta! Szívszorítóan őszinte.. |
- augusztus 07 2011 17:17:50
Köszönöm Marina, most már sokkal jobb. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 01. kedd,
Egon napja van.
Holnap Rebeka napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
