|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Olykor, egy gondolat cikázik át rajtam.
Valami hív, hogy az életem feladjam.
Aztán egy perc múlva, kétség támad bennem,
Erős vágy, mi nem ereszt, és itt tart engem.
Mi ez, a szívemből felszálló sok kétség?
És körülöttem, ez a sűrű sötétség?
Én vágytam valaki lenni, jót, jól tenni.
Vajon büntetés, mert nem sikerült semmi?
Nem tudom. - tán haszontalan volt a létem.
Nem tettem meg mindent, szívemből, egészen.
És árnya vagyok csak, fénynek, régi lángnak.
És igazából, nem is kellek e világnak .
|
|
|
- augusztus 20 2011 07:23:51
Kedves ZSuzsu, ez rettenetesen pesszimista hozzáállás az élethez. Találd meg benne a szépet is. Versedhez gratulálok: Radmila |
- augusztus 20 2011 19:35:04
Kedves Zsuzsu!
Én mindig nagyon örülök, amikor a nevedet látom. S most is örültem, hogy olvashattam versedet.
Rajtam is átcikáznak gondolatok, képek, és az álmaimban is nagyon sokszor "hazafelé" indulok, talán a végső utamra.
De azt nem mi határozzuk meg, hogy mikor lépünk arra az útra.
Amíg élünk, addig biztosan szükség van ránk.
Biztos vagyok abban, hogy Te mindent megtettél, ne legyenek kétségeid!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- augusztus 21 2011 01:41:25
az összes fájdalmával együtt nagyon szép és kimagasló..
kedves zsuzsu,ez érték,mit közvetítesz,igaza van T.Zsuzsikának,egyszer ideér és kopogtat...
jól van,most kiírtad magadból...de ennyi és tessék hinni ,hogy kellesz a világnak !
szeretettel olvastalak:mine |
- augusztus 21 2011 18:13:27
Zsuzsu!
Nagyon szép a versed! Ne gondold, hogy ilyen érzésekkel egyedül vagy!
Gratulálok: Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. május 13. szerda,
Szervác, Imola napja van.
Holnap Bonifác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
