|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Szellőszirmokkal becéz még a napnyugvás
ujjbegye, kancsóján bíbort tölt az Ég
bögréjébe, zsarátnok tüzét halkulás
kíséri, nem ropog oly lázón, mint rég.
Hamarosan ködfüstölőt gyújt az este is,
a tetszhalott ősz lélegezni kezd újra,
lágy kimonóját pokrócra váltja a csend is,
esők lapulevele simul az útra.
A hajnalok halántékára öregség
fehérlik, álmosodik már a nyár szeme,
lelke most már csak, mint hamvadó rőzse ég,
nagyokat ásítva bóbiskol el feje.
Arcára kiült a zsongó élet pírja,
bágyasztja tekintetét, sokat játszott gyermek,
de agg szájában megpihen a színpipa,
az évszaklét körforgásán szunnyadni dereng. |
|
|
- szeptember 05 2011 06:21:20
Szépet írtál.
Gratulálok. |
- szeptember 05 2011 17:25:36
Szép jelzők, hangulat, nagyon tetszett!
Mi az, hogy lázón...?
Talán lázasan...? |
- szeptember 05 2011 17:57:25
nagyon szép képekkel dolgoztál |
- szeptember 05 2011 21:07:18
Köszönöm mindenkinek!
Igen, a lázasan szót jelenti. Csak kicsit másként írva. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
