|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
mókuskerék
lázasan símul tenyeremre
nyirkos bõröm
mély ráncaiba égve
táncol a beteges idõ
sorakozik a múlt jelen jövõ
a múlt röhögve tér hozzám vissza
rajtam csattan pillantása
elragadja tõlem ártatlan
lelkem utolsó felejtését
könyörtelen szeme villanása
a jelen szánakozva nézi
porba roskadt tekintetem
felvillannak benne emlékek
majd legyintve száll tova
markomból kicsorgott szava
a jövõ mosolya suhan mellettem
hangtalan ereje szivárog
mélyre égett gondolatok
repítik a magasba
elmém rothadó foszlányait
felakasztott álmok
ritmustalan lebegés
átkozott a világ
s benne én
2009.06.23.
Miklós Imola |
|
|
- szeptember 19 2011 18:02:39
Imolám!
Hát a Világ az nem túl jó mostanság, de magadat ne mond átkozottnak!
Szép komoly tartalmas versedhez gratulálok: Pircsi |
- szeptember 19 2011 18:41:16
Lelked minden fájdalma itt van ebben a versbe...de talán nem olyan átkozott az a világ és benne te...csak hinni kell!
Szeretettel olvastalak:fava |
- szeptember 19 2011 19:14:18
Elkeseredést olvasok ki soraid közül, gondolj szeretteidre, ők mindig ott vannak, lesznek veled.
Szeretettel Joli |
- szeptember 20 2011 06:03:25
Nagyon jó, csak gratulálni tudok.
Ölelés |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
