Ó, az asszonyok hegedűk,
A megtört, reszkető fény tenyerében.
Éltetem Őket, megéneklem,
S a végső útra,
A földi utolsóra,
Verseimbe rejtve, megszöktetem.
Puha, szentfa !
Az asszonyok hegedűk,
Rezgő hangtalan hangok,
A vonó alatt,
Égő hegedűk.
Tűz és füst az életük.
