|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,186
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Kövekkel harcolva...
Csendben lehulló,
köveken koppanó ...
mind, mennyire szépek!
Mint az a nyári alkony,
mikor ott lent a parton
lángra lobbant a remény.
Még szívemben zenél
az édes dal-
de a fal,
mit közben épít az idő
csak nő...
s bár körmömmel tépem a falat
a rideg akarat
újabb sort emel rá megint,
majd tétován odaint:
várjak még!
Még várom, hogy
bontsa a köveket egy szó...
mielőtt befedi a hó
a nyári éjszakát.
Nyárnak halk szavát
még hallom...
mikor ott lent a parton
emlékét keresem.
Tehetem
mert el még nem köszönt
mégis könny szökött
szemembe...
csak időt kért, -bízom remegve
a kimondott szóban
az egyetlen ambícióban
mi nyarat fest a télbe... |
|
|
- szeptember 29 2011 07:51:03
Legyen örökké nyarad!
Szeretettel olvastalak Laci |
- szeptember 29 2011 08:10:20
Kedves Gabi!
Nagyon szépen megírtad, teljesen átéltem versed által azokat az érzéseket...A remény lángja lobog....A kettőtök között emelt falakat le lehet dönteni, megújuló lendülettel új alapokra építeni a kapcsolatotokat ahol napfény aranyozza be mindennapjaitokat...
Gratulálok! 
Szeretettel: Vali. |
- szeptember 29 2011 08:35:09
Kedves Amnézia, szeretettel gratulálok kiválóan szép versedhez: Radmila |
- szeptember 29 2011 08:37:58
Dönteni néha nehéz, de ez úgy érzem csak rajta múlik.
Kifejező, szép vágyakozás.
Szeretettel Joli |
- szeptember 29 2011 10:33:58
Szép vers, szép érzelmekkel és természeti képekkel teli!
Tetszett!
Hratulálok: Pircsi |
- szeptember 29 2011 20:41:36
Nagyon szép vers! Nehéz dönteni,de meg kell tenni!
Szeretettel:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. március 26. kedd,
Emánuel napja van.
Holnap Hajnalka napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
