|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Múlnak az évek, mint hosszú felhők kint a réten,
S többet velük már nem találkozok ...
Távolodnak a szél fújta égen.
Valamikor ifjú homlokommal játszottak,
S alig hogy megértettem az érthetetlent ...
Árnyékai befedtek hasztalan.
Azt az ifjú hangot kilopom a múltból,
Lelkem rezegjen, mint rég,
Bár már lassan ablakomhoz érek ...
Sötétedik bennem minden, lehúzott redőnyként.
|
|
|
- október 01 2011 21:14:03
Értem én, s valahogy drukkolok is hozzá, de sajnálnám, ha mégse sikerülne  |
- október 01 2011 21:16:40
Szép, de még azért átszűrődik fény azon a redőnyön. |
- október 01 2011 22:28:22
Gyorgyi53 -mal értek egyet! |
- október 02 2011 06:49:16
Szépen kifejezted az idő múlását! A lehúzott redőnyön résein keresztül átszivárgó fény, felmelegíti lelkedet....
Gratulálok!
Szeretettel: Vali. |
- október 02 2011 10:38:12
Szép csavar van benne! |
- október 02 2011 19:29:39
Az évek múlnak, versed kifejezően szép...
marina |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. április 01. szerda,
Hugó napja van.
Holnap Áron napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
