|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Illata, rétegekre rakott fű, müge, illatos lóhere,
Édeskés, mint egy ifjú lány bezárt, őrzött szelencéje.
Bennem még él a sötétség és a világosság
Pontosabban: úgy, mint a szobákba búvó Nap nyugvó és felkelő ereje.
A messzeség halmaza elbújik a hegyek között, mint látomás,
A bebalzsamozott szél olyan, mint egy megrázott keszkenő
S vele egy ének a fák ágairól, mint egy új hajtás,
Repülő pillangók, férfi gondolatok szállnak,mert mellettem a Nő.
Figyellek, alszol a páfrányok alatt,
Álmod a finom levegőt szuszogásoddal mozgatja,
Korodhoz képest szemeid lezáródnak hamar,
Szemhéjaid csukódnak, csókom téged nem zavar.
Alszol s álmodsz, bár a Nyár napjai meg vannak számlálva,
Jövőre lehet homlokodat mellemre teszed,
Kezeim közt érlelődsz,
Még Én melleidet csókolni fogom és szemeidet.
Fűben, rétegekben nőtt a szerelem,
S ma már a kaszás jár ott.
Ó, gondolatok mit akartok ?
A kedves kinyitotta a szemét és csókot adott. |
|
|
- október 10 2011 07:40:13
Kedves Elemér,
érzelmeidet beleillesztetted a természeti képekbe. Szeretettel gratulálok: Radmila |
- október 10 2011 10:20:52
Kedves Elemér!
Örömmel olvastam versed, elbűvölő a természet sokszínűsége ahogy a sorokba ékeled.
üdv:gufi |
- október 10 2011 13:07:12
Kellemes a hangulata, tetszett. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
