|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,194
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Zöld falevelek sárgulnak,
fára kúszott vadszőlő levele piroslik,
mintha vére folyna, holtan földre omlik.
Szürke köd fedi a távolságot,
gonosz homály a magányod.
Színes őszirózsák rozsdásra barnulnak,
Kinn a temetőben krizantémok nyílnak..
Fenyőkoszorúkból száll a síri illat.
Gyertyák lángja lobog,
emlékező mécsek fénye villog,
szemekből könny csorog.
Fekete gyászmadár, varjú károg,
teli van száraz gazzal a temetőárok..
Nyugszanak a holtak gondolatok nélkül,
a sok látogató emlékezik, találkozni készül..
Halottak ünnepén mondj el egy imát,
ha te nem hiszel is, talán meghallgatják.
Porból lettünk, porrá válunk,
minket is vár is a halálunk.
Nem látjuk a színeket, ha világunk
porszínű és szürke lett.
Élénk színek elszürkülnek,
egyenesek meggörbülnek,
érző szívek kiürülnek..
Festőművész volt az ősz,
tekintetünk elidőz a képein,
fagyos , fehér téli estén
merengünk emlékein. |
|
|
- október 17 2011 09:32:34
Szép emlékezés!
Bár én a magam részéről a halottak napja helyett szívesebben használom az ősök napja kifejezést!
Gratulálok a versedhez!
Csaba |
- október 17 2011 13:54:13
Szép versedben felfigyeltem egy stilisztikai eszközre, a rövidülő sorok számomra az idő gyorsulását sugallják.
Szeretettel olvastalak, Feri  |
- október 17 2011 14:03:24
Mamuszka Kedves!
Bár őszi a kép, és holtakat idéz, versed mégis megeleveníti a szivárvány festőien csodálatos színét.
üdv:gufi |
- október 17 2011 18:02:45
Sarolta Kedves!
És ha ezek a színek,még nem az elmúlást,
csak a megbékélést rejtik?
Ölellek |
- október 17 2011 18:45:23
Csaba kedves!
örülök, hogy üzentél , én is ősökről gondolkodom, bár a génjeinkben tovább élnek, lassan kimaradnak emlékeinkből, mert magunk is "Ősök" leszünk - a mai fiatalok még élő szüleiket is így nevezik, ha említik...- apa helyett - ősöm azt mondta...
tudom, nem így értetted, de mi jobban tiszteltük szüleinket...még az ősök már halottak voltak...
üdv. szeretettel - mamuszka |
- október 17 2011 18:46:08
Kedves Sanyi!
köszönöm a kedves szavakat
szeretettel üdv. mamuszka |
- október 17 2011 18:48:09
Kedves Feri!
valóban jellemző írásaimra, hogy a végén elfogynak a sorok, talán tudat alatt benne rejtőzik a mulandóság érzése - vagy elfogy a gondolat, az erő, a mondanivaló...nem tudom
szeretettel Sarolta |
- október 17 2011 18:50:54
gufi kedves!
Valójában arra törekedtem, hogy festői színeket és azok múlékonyságát mutassam be...aztán hozzáadódott a temetői kép, mert ott jártam nemrég
szeretettel üdv. mamuszka |
- október 17 2011 18:52:33
Ágota kedvesem!
Legyen neked igazad, nem is akartam szomorú verset írni, benne van a sok szín és a megbékélés gondolata - az elmúlással - is
ölellek - mamuszka |
- október 17 2011 19:56:37
Csodaszép emlékezésed az ősz szines képeibe csomagolva engemet is merengésre késztetett...lassan itt a mindenszentek!
Szeretettel barangoltam veled az őszi temetőben:Valika |
- október 17 2011 20:36:55
"Festőművész volt az ősz,
tekintetünk elidőz a képein,
fagyos , fehér téli estén
merengünk emlékein." Mamuszka te is nagyon szép képekkel festetted szomorkás hangulatú őszi versedet
Gratulálok!
bZs |
- október 18 2011 10:36:47
Nagyon szépen írtad.Az őszi képekkel az élet is elmúlik.
Szeretettel:Gyula. |
- október 18 2011 13:35:22
Drága Valika!
köszönöm kedves üzenetedet...mostanában jártam szüleim sírjánál a temetőben, és a csend, a látvány és az emlékezés életre hívta ezt a verset...
itt a halottak ünnepe hamarosan-
szeretettel lellek - Sárika |
- október 18 2011 13:36:53
Kedves Zsuzsa!
Örömmel látom, hogy a legszebb rész ragadott meg...
köszönöm - szeretettel üdv. - mamuszka |
- október 18 2011 13:37:59
Kedves Gyula!
Köszönöm figyelmedet, kedves szavaidat...
szeretettel üdv. - mamuszka |
- október 18 2011 16:31:39
Szép vers, elszomorít a gondolata... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. november 14. csütörtök,
Aliz napja van.
Holnap Albert, Lipót napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
