|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Még pirkad az emlékezet a mában
de, mint a nap sétálgat a délutánban
Hagyom az eget, mint az órát a késő
lappangó, és vágyam mégis felébredő.
Még borzong bőröm, kezedről ábrándozik;
Hátha a friss szélben körülölel, mint mindig.
Féltem a szelektől emlékét jól simogató
tegnapoknak, és becézem, mert ébren tartó
Még lebeg fölöttem a felhők fátyla
milyen jó lenne, ha szemed fehérben látna..
Valahol egy ablak fénylik a messzeségben
s én azt hittem, a nap ragyog fel értem.
|
|
|
- október 19 2011 06:25:25
Szép képek.
Itt-ott megcsillan egy-egy rím is. |
- október 19 2011 09:40:14
Na, igen? Akkor örülök. |
- október 19 2011 10:49:59
szép,különösen az első versszak |
- október 19 2011 12:14:15
Szép a versed!
Szeretettel gratulálok!
Évi. |
- október 19 2011 14:24:17
Nagyon szép, finom érzéki vers.
Szeretettel:H.Gábor Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 19. péntek,
Viola napja van.
Holnap Teofil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
