Sok emberb?l hiányzik a szeretet,
Eldurvul a világ s szenvednek a gyerekek.
?k látják kárát az egésznek,
Mert el?térbe lépnek az érdekek.
Ha sírni látom ?ket,bánat marja szívem,
Gondolatban mindegyiket magamhoz ölelem.
Sokaknak kín e kegyetlen világ
Senki sem hallja,ha segítségért kiált.
Szótlan lesz szegény s szomorú a szíve
Nem fogja fel-nem érti,miért bánnak így vele.
Sír a lelkem sír,ha szenvedni látom
-miért nem értik sokan?
A gyermek egy ajándék,nem egy átok!
Ki eldobja s nem tör?dik az szívtelen,
Hogy lehet sok szül? ily kegyetlen?
Mi lesz csöppnyi ártatlan lelkekb?l,
Kik feln?nek némi kegyelemb?l?
Azt kívánom minden ártatlan angyalnak
Sok szeretetet s boldogságot kapjanak.
Ne tudják meg mi az a szánalom,
Sose érezzék mi az a fájdalom.
