|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Ó, maradj még !
Ablakom előtt az első hópehely hull...
Tudod, ha elmész a félelem úrrá lesz rajtam,
Úgy szeretném, hogy valaki nevemen szólítson...
Oly egyedül és kicsinek érzem magam,
Mintha a világon csak Mi ketten léteznénk.
Az átlátszó ablakom üvegén,
A muskátlik a virágcserepeikből bámulnak kifelé,
Hosszú halványzöld kis nyakukkal, hol a Nap hiányos.
Látod besötétedik.
A tűz a kandallóban kék lánggal villog,
És sok nyugtalan puha árnyékot ad.
Hallgasd csak ... vajon mi hallatszik?
Szétszakadt sáros ruhában az Ősz,
Hajtincsei vizesek s így tekint be a szobába,
Miközben ujjai ablakomat verik még.
A tükrömben az egész szobát látom,
Kint az ólomsúlyú kép,
Maradj, krizantémszirmok hullanak,
S az utcára ki senki sem lép.
Nyújtott kezem hagyom, hogy essen,
Míg fehér gondolatod szétszóródik,
Hallgatsz s Én csak figyellek ...
Meglepetten még szeretjük egymást, úgy mint rég.
|
|
|
- november 09 2011 08:53:59
"Hallgatsz s Én csak figyellek ...
Meglepetten még szeretjük egymást, úgy mint rég"
örök szerelem-úgy legyen!
gratulálok Laci |
- november 09 2011 18:02:38
Kedves Elemér, nagyszerű az alkotásod. Szeretettel gratulálok: Mila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2021. március 03. szerda,
Kornélia napja van.
Holnap Kázmér napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
