|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,182
Nem aktiváltak: 0
|
|
Széltörte felhők vesztegelnek az égen, halott
Harcukat feladták a rideg szél ellen.
Hideg sötétség, ami kavarog bennem.
A Nap pislákol még, de parazsa elmosódott.
Egyre fakóbb és leghangolóbb lesz a szürke táj,
Mint a perc, mely ahelyett, hogy továbbállna
Kapaszkodik hiányod pillanatába,
S éktelenkedik, akár az utakra fagyott sár.
Szívemben elporladt vérem gyűjtögeti hamvát,
E lélektelen csend annyira végtelen.
Ha most velem lennél a Te szemeiden
Keresztül láthatnám a világban élő csodát.
|
|
|
- november 16 2011 16:35:23
Beyu!
Nagyon szépet írtál!
Gratulálok: Pircsi |
- november 16 2011 16:50:33
Kedves Be Yu
hiányérzeted szép képekkel, hasonlattal mutattad be.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- november 16 2011 18:14:53
Szép hasonlatokkal éltél.
Szeretettel Joli |
- november 16 2011 19:54:26
E lélektelen csend annyira végtelen....sokszor jönnek ilyen érzések,aztán az idő megoldja majd ,elapad a hiány ...jönnek új ,más csodák amiért érdemes élni.Mélyen átérezem versedet annyira fáj!...szeretettel ölellek:fava |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. január 21. hétfő,
Ágnes napja van.
Holnap Vince napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
