Göröngyös utakon vezet az élet
Megtanít csalódni,feledni minket
E nagy világban.
Mikor váltjuk be ígéretünket már,
Amit megfogadtunk évek óta tán
Jól rosszul-mikor?
Merre keressük hát a helyes utat,
Mi nemcsak csalódást,hazugságot mutat
Utravalóként?
Mert édes b?n gondolatát kergetjük,
Vétkek sorozata miatt b?nhödünk
Rendületlenül.
Színpompás vakító fények fölöttünk,
Némuló halk szavunk és zajos léptünk Végig kísérnek.
Útvesztett álmok visszatérnek néha,
Oda hol a szenved? vágy is néma
Sóhajok útján.
Mikor lesz vége az örökös harcnak
És mikor nem megyünk fejjel a falnak
Tévedésünkért?
Ki mondja meg e rohanó világban,
Tudnak tréfálni,ölelni vídáman
Még a szenved?k?
Bármilyen is az élet,próbáljuk meg
Tisztán látni,értékelni a szépet
A mi álmunkért.
Mert megtanított szeretni,feledni
Az életünk iskoláját kijárni
Becsületesen.
