|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Marci bácsi már öreg, vén volt ...
Valamikor vitéz ember,
Pár bani értékű erősség után,
Hogy levest egyen, hazament nagy hévvel, kedvvel.
Megállt a tyúkól előtt,
S a kosara rámosolygott.
Igen ám, de a lába alá sosem nézett s megbotlott.
A favágóján fennakadva,
Lábai közt egy ütést kapott,
Ordítani nem volt kedve, de ordított.
Fájdalmában meghajolva,
Önmagát szidta nagy szájjal ...
Annyi évnek kellett telni,
Hogy rájöjjek: A kokasnak is tojása van !
|
|
|
- december 07 2011 23:29:27
Üdv! Az első versszak megérintett. Imre |
- december 08 2011 09:02:00
Kedves Elemér!
Humorosan írtál Marci bácsiról, főleg az utolsó két sorban!
A "kosara" mosolygott rá, vagy a "kokasa"?
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- december 08 2011 09:03:36
Ez az eset is majdnem hasonló ahhoz, mint amikor az egyszeri embernek nem jutott eszébe a gereblyének a neve. De amikor homlokon vágta, akkor rögtön tudta: "... a gráblás...."
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- december 08 2011 14:33:37
 
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 28. péntek,
Elemér napja van.
Holnap napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
