Figyelnek a hegyek
napmosollyal pásztázzák
a zöldben pompázó völgyeket
***
kézzel fogható a csend
és fent az égen
a futó felh?k legyez?je
visszalebbent
néhány szell?t a földre
ahol pörge kalapjukat
biccentik rá a lapulevelek
zsályák és kakukkfüvek.
***
a lejt?n
mint megtorpant díszmenet
termetes feny?fák sora áll
talán már hóra vár
szívükben az emlékezet
***
amott faházikók
ülnek a csendben
és az útszéli kereszten
csak ritkán pihennek meg a gerlék
hogy el ne kergessék
a Megváltó Krisztus lelkét
mert általa árad a
völgyet betölt? szepl?tlen leveg?
gyógyító balzsama.
