|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Radnai István:
MIRŐL ÁLMODIK A KÍSÉRTET
"Fotelemben ült, neglizsében,
s az ablakhoz kaján fejek,
nagy fák dugdosták indiszkréten
közelre sóvár szemüket."
Arthur Rimbaud: Az első este
(Szabó Lőrinc fordítása)
leselkedik kerítő az est
a vágyak mint porral telt urnák
csontok amelyek a szerelmet unják
koporsók rése egy szellőt beereszt
a temetőben mindenki anyaszülte
minden halott megjárta kétszer a kürtőt
és várja naiv hitével az angyali kürtöt
feltámadunk fut fel a szőlő fürtje
réseket nyitott vasvirág kovácsa
szellemek osonnak ki-be kapun
míg légben mezítelenség lapul
két sikoly közt tátogó hold csodálja
mennyi szerelem a hullt avar mélyén
mennyi csók s illatos selymes levél
cirkalmas írás amelyről ma éjfél mesél
s lejárt okmányát térden siratja az érvény
*
úrnőm ma hol találnál ily dús lombú fákat
az ácsok mindből bitót faragnak
s a hurokban magányosan lenghet a bánat
durcát harapva felizzó haragnak
|
|
|
- január 25 2012 14:17:32
Kedves István!
Egyedi kifejezésmóddal megírt versedben tetszenek az ölelkező rímek, és próbálom értelmezni a mondanivalót is, több-kevesebb sikerrel. Nagyjából azért értem.
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- január 25 2012 18:30:41
A kísértetek nem szemérmesek, nekik a meztelenség a természetes.
Szép gondolatok formálódtak a Rimbaud vers kapcsán.
Ne irigyeld a szerelmüket, neked is jutott és jut is.
Szeretettel Joli |
- január 25 2012 22:17:56
nem irigylem - nem az vagyok,    aki papuccsal hajigálja meg a macskákat...  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 02. vasárnap,
Achilles napja van.
Holnap Győző napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
