Fényesen csillámlót, Uram, mit kérnék s akarok,
A folyó tükrözné mire vágyom a tiszta nagyságot,?
Felette mint sétány-lámpa füzér, a csillagos égbolt tátong
Látni fénybe fürödni, s alatta a nyomorúságot
Üveg szilánkok, sérült kristályok víz sodorta kövek
Medrében mélyen hallgató repedések,tágulnak,nőnek
S hűen reprodukálja a hullámzó felszín a csobogást
Hátán viszi tova a boldog nevetést a fojtogató zokogást.
Lélektelen,terméketlen a mi folyónk
Beton teknőben élő világa haldokló.
Hordalékok hullámokban, ha így akarod.
Sirályok halk suhanással szárnyalnak a rakparton
Vijjogással célozzák meg a szikrázó holdat,napot
S üveg cserepekre törik meg a gondolatot.
szomorufuz - március 16 2012 21:38:17
Kedves Eta!
Szomorúan szép versedhez gratulálok.
Szeretettel olvastam: Szomorúfűz
szoszircsi - március 16 2012 23:58:10
Huhh, olvastalak többször is...teljesen itt felejtettem magam... Igen, mert nagyon sokat adtál, többet mint elsőre gondoltam...közben, a csodálat mentén rájöttem, neked nem folyód van, Te magad vagy a folyó...hol fényesen csillámló, tükröződő és vágyódó, hol hatalmas, hol fényben fürdő, hol nyomorúságba omló...érzékeny világod- tükröd- hol tört szilánkká esik, hol meder közt vergődsz, sodrod magaddal a hordalékot...és bár vannak pillanatok amikor ég és föld belefér ölelésedbe...de a gondolat a közös létről már csak gondolat...mert a kihalt érzelmek soha nem nyerik vissza fényüket a " beton-teknőben..." hátborzongató ahogy hagyod kiáramolni a gondolatokat...teljesen elvittek messzire, az én szent folyóm elé...és olyan ez, mint amikor a víztükörbe belebámulunk, és nem vesszük észre, hogy tulajdonképpen magunkat látjuk benne egészen...
Köszönöm ezt a csodálatos verset Neked...
szí.
giziszalay - március 17 2012 07:58:25
Mély lelki harcok vannak versedben, nagyon szépen megírtad.
Szeretettel:Gizi
Elaine - március 17 2012 09:45:54
Gyönyörű a zene és ahogy elmeséled az érzést... érezhető, látható... szép..
kár hogy :
Lélektelen,terméketlen a mi folyónk
Beton teknőben élő világa haldokló.
Mosolygós napot!
gufi - március 17 2012 13:38:27
Kedves Etusom!
Folyód csobogása, mint szelíd zokogás, úgy hallik le a papírról, csodálatos zenei aláfestéssel.
üdv:gufi
