|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,199
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Emlékeimben az őszhöz hasonlítalak,
Szemeddel harcot vívsz a napnyugtával,
Szívedben csend s rajtad szalmakalap,
Leveleid hullnak lelked udvarában.
Emlékszem, ahogy megérintettél ...
Kúszónövényként egyre feljebb, feljebb
Ujjaiddal rajtam kergetőztél,
Indaként öleltél, szorítottál lelket.
S mikor parazsat izzított a tűzijáték,
Tikkadtam tüzedtől szomjasan,
Klematiszként nyíltál, te vágy-ajándék,
Lila virágod körbefont kócosan.
Érzem, már minden ősz egyre távolabb,
Szél lengeti sárga szalmakalapod,
Vágyam elszállt, mint vándormadarak,
Kiégett a csókom, mi boldogan várt ott.
Emléked megalvad a nappali fényben,
Néha még a messzi esték csókjait vágyom,
Felsejlő ősz-barna szemed tekintetét érzem,
De már csak a száraz levelek körtáncában látom. |
|
|
- június 01 2012 19:57:46
Kedves iytop!
Szépséges versedhez gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- június 02 2012 09:16:59
Nagyon szépet írtál!
Gratulálok: Dellamama |
- június 02 2012 13:07:45
Kedves Elemér!
Nagyon szép emlékező versed nekem igen tetszett!
Sok szép jelzőt használtál és a keresztrímek is kitűnőek!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- június 02 2012 13:28:07
Kedves Elemér,
meghatott szép versed.
Szeretettel gratulálok: Mila |
- június 02 2012 14:55:09
Nagyon szépek a hasonlataid, az ősz - ragyogó színeivel.
Szeretettel olvastalak - tiszta szívemből gratulálok. Szomorúfűz |
- június 02 2012 16:43:57
Nagyon szép...
Szeretettel:Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
