|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Könnyek között írom most e versemet,
olyan mint egy három éves kisgyerek,
megkérdezi milliószor, hol vagyok?
Nem ragyognak többé már a csillagok?
Nézd anyukám minden csillag téged néz,
mutatná az utat ha eltévednél,
de te innen nem mehetsz már sehová
csak a mennybe apukámhoz nem soká!
Beszélgetnék végre veled, nem tudok,
nem érted a szavaimat, dúdolok,
megfogom a kezed, fájdalmad oly' nagy,
anyukám én itt vagyok, mondd, te hol vagy?
Elmerengve nézegeti kis kezét,
nem találja, nem keresi már helyét.
Állok, nézem, ömlik könnyem csendesen
néma ködben zokogok keservesen.
Nem láthatja, hogy én sírok, szenvedek,
mert ő is sírni kezd, hisz' már kisgyerek,
vigasztalom, nekem kell, mert elmém ép,
régi éne elszakadt, egy emlékkép!
Apukám, ha hallasz fenn a mennyekben,
hívd magadhoz, többé már ne szenvedjen!
Elengedem, itt az idő oly' rövid,
záporeső, szemembe úgy könny szökik! |
|
|
- June 06 2012 05:24:40
Évikém!
Könnyek szöknek szemembe gyönyörű versedet olvasva,
Drága Édesanyád, már olyan, mint egy kisgyerek.De Ő már nem tud értelmileg fejlődni, talán nincs is itt,csak a kis teste, lelke vágyik szeretett Apukádhoz.
Nagyon nehéz lehet neked, fizikailag és érzelmileg is.
Ölel barátnőd: Marika  |
- June 06 2012 05:31:13
Kedves Varika!
Szívből jövő fájóan szép sorok...Édesanyád szenvedései a mennybe vezető úton érnek majd véget...
Szeretettel: Vali. |
- June 06 2012 05:37:37
Drága Marikám!
Ez most sajnos nem fikció. Úgy gondolom, hogy ezt meg kellett írnom, hiszen képmutatás lenne a részemről ha pontosan én nem írnám ki magamból - ha kicsi időre is (mert a kicsi mégis csak több mint a semmi) - a fájdalmakat, keserűséget amit most érzek, hiszen én biztatok mindenkit arra, hogy ki kell írni mindent magunkból, hiszen általa megkönnyebbülünk. Bás ismersz, nem szeretek sokáig keseregni, de vannak helyzetek amikor muszáj. De ki kell, hogy rángassam magam belőle - nem teszi meg helyettem senki -, mert nekem még feladatom van és azt végre kell hajtani, és én szeretem maximálisan végreahajtani a feladataimat.Érzelmileg nagyon nehéz, hiszen nap mint nap látom ezt a vegetációt, az agyam felfogja, de az érzelmek...
Köszönöm szépen vigasztaló soraidat.
Szeretettel ölellek: Évi.  |
- June 06 2012 05:40:09
Drága Valikám!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, véleményeztél, kedves, együttérző szavaidnak végtelenül örülök.
Szeretettel: Évi. |
- June 06 2012 08:54:18
Kedves Sanyikám!
Nagyon köszönöm, hogy itt jártál.
Én úgy fogalmaznék, hogy a tehetetlenségtől nehéz, hiszen nem fizikailag fáradok el, hanem szellemileg, és érzelmileg nagyon nehéz.
Tudod, hogy nem szeretek panaszkodni, hiszen tudom, hogy mindenkinek meg van a saját problémája, keserűsége mellyel meg kell, hogy birkózzon. Ez csak úgy "kikívánkozott", nem fogok én ezzel terhelni tovább senkit - igérem -, hiszen akkor az már nem én lennék.
Szeretettel: Évi. |
- June 06 2012 10:26:36
megrázó,szívbe markoló sorok... |
- June 06 2012 11:05:44
Drága Évikém,
ahogy MSE írta, szívbemarkoló fájdalmas sorok, de egyben a végtelen szeretet árad belőled.
Igazad van Évikém, egyszer olvastam, hogy a halál is jelenthet gyógyulást.
Megértem mély fájdalmad.
Versedhez szeretettel gratulálok: Radmila |
- June 06 2012 11:14:14
Kedves Emese! Nagyon szépen köszönöm, hogy "meglátogattál".
Szeretettel: Évi. |
- June 06 2012 11:17:45
Drága Radmilám!
Nagyon szépen köszönöm kedves, vigasztaló, megértő szavaidat, tudod, hogy én ritkán panaszkodom, inkább mindenki számára hirdetem, hogy írja ki magából a fájdalmakat, gyötrelmeket megkönnyebbül.
És most én következtem, de hamar össze kell szednem magam, mert...
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és "itt voltál velem".
Szeretettel: Évi. |
- June 06 2012 12:45:03
Szép emlékezés, nemes szívre vall.
Szeretettel, Feri |
- June 06 2012 12:52:16
Köszönöm, hogy olvastál és véleményeztél kedves Feri.
Szeretettel: Évi. |
- June 06 2012 12:53:50
Hát, most úgy jártam, hogy hamarabb járt a tollam, mint az agyam! Visszajöttem, mert ez bizony nem csak emlékezés, hanem a jelen fájdalmának megidézése is, és egy szinte reménytelen kiútkeresés. Tudom, miről írsz, mert ugyanebben a hajóban eveztünk, szegény anyósomat évekig ápoltuk, amíg szívében békével megtért Megváltójához, oda, ahova apósom már rég előrement.
Erőt és kitartást kívánok Nektek az ápoláshoz, szegény anyukádnak pedig kevesebb szenvedést, és könnyű utat!
Szeretettel, Feri |
- June 06 2012 13:07:05
Ferikém, tudom - már egy kommentedben írtad egyik versemnél valamikor tavaly -, hogy Te maximálisan át tudod érezni ezeket a kínokat, fájdalmakat, hiszen akkor is írtad, hogy Ti anyósodat ápoltátok ugyanígy.
Nagyon szépen köszönöm kedves, biztató szavaidat és köszönöm kívánságaidat. Muszáj, hogy legyen erő és kitartás, jó, hogy nekem is olyan férjem van, mint a Te nejednek! Mert azért ehhez két ember szükségeltetik, egyedül nem megy!
Köszönöm szépen, hogy visszatértél, gondoltam, hogy az a fránya toll "elbarangolt" Tőled.
Szeretettel: Évi. |
- June 06 2012 15:50:00
Kedves Évike!
Nem tagadom - könnyesen olvastam versedet. Június 10-én édesanyám 85 éves lenne. Sajnos, már több mint 20 éve nincs velem és fiatalon hagyott itt. Mai napig sajog a szívem, hogy nem tudtam fájdalmait enyhíteni és végig kellett élnem szenvedését. Mindannyiótoknak nagyon nehéz - erőt kívánok az elkövetkezendőkhöz.
Szeretettel ölellek: Szomorúfűz |
- June 06 2012 16:03:45
Kedves Margitka!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és "itt voltál velem".
Egyébként vannak még tiszta pillanatai, de amikor jön a borulat, beszűkül a tudat és látom, hogy "nincs is itt", no ilyenkor szoktam sírni. A tegnap délután totál ilyen volt ma reggelig. Aztán egy-két órára "kitisztul" az elme olyan 75 %-ra, de kommunikációkészség nincs, semmire nem emlékszik és utána újra jön a borulat.
Ezt nagyon nehéz feldolgozni egy ép elméjű embernek, no és a fájdalmakat. No de ezt úgyis csak az olyan emberek tudják teljes mértékben megérteni, akik ugyanezen problémákkal már megküzdöttek, tudom. Nem is panaszkodom tovább, mert azt nem igazán szeretem, de ezt muszáj volt leírnom. Tettem egyrészt azért, mert megkönnyebülés volt a lelkemnek, másrészt azért, mert egy év alatt megismertem a kedves klubtagokat és érzem, tudom, hogy itt ebben a klubban elmondhatom, hogy éppen mi fáj. Hiszen ez egy nagyon jó kis közösség.
Nagyon szépen köszönöm véleményedet!
Szeretettel ölellek: Évi. |
- June 06 2012 17:10:22
Nagy empátiával olvastam szívszorítóan szép versedet kedves Évike!
Szeretettel.Zsike |
- June 06 2012 17:32:48
Köszönöm szépen kedves Zsike!
Szeretettel: Évi. |
- June 06 2012 19:05:04
Drága Barátnőm!
Nagyon együttérzek veled, tudod, hogy én is átéltem ezeket a szörnyűségeket, Apukámmal! Próbálj nagyon erős lenni, mert ki fogsz készülni!
Szurkolok neked, szépen megírtad!
Ölellek: Pircsi |
- June 06 2012 20:15:33
Nagyon szép, fájdalmas sorok, kedves Varika!
Szeretettel:
Primerose |
- June 07 2012 07:01:05
Kedves Barátnőm!
Köszönöm szépen együttérzésedet- tudom te ezen már túl vagy -
remélem, hogy nem fogok kikészülni, eddig úgy itéltem meg magamat, hogy nem vagyok egy "kikészülős tipus", de soha nem lehet tudni. Habár az élet nem is állított még ennyire kemény feladat elé - bár apukám ápolása is elég kemény volt, de nem ennyire mint a jelenlegi anyukámé - de szerencsére itt van velem a kedves párom, úgy hogy remélem, hogy meg tudunk bírkózni ezzel a feladattal is. Hiszen olyan sokkal meg kellett már életünkben - a katonaéletből kifolyólag -, csak nem fog ki rajtunk.
Egyébként lelkileg nagyon megvisel, mert tudod, hogy milyen érzékeny a lélek.
Köszönöm szépen őszinte szavaidat.
Szeretettel ölellek: Barátnőd Évi. |
- June 07 2012 07:02:29
Kedves primerose!
Nagyon szépen köszönöm, hogy kedves szavaiddal meglátogattál.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. May 01. Wednesday,
A munka ünnep, Fülöp napja van.
Holnap Zsigmond napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
