|
|
 
Lelkemben üresség,
szívem megfagyott,
kit szerettem én elhagyott.
Lelkemben üresség,
szívem megfagyott,
érzek, de csak bánatot,
mert lelkem oly kárhozott mióta itt hagyott.
Lelkemben üresség,
a szívem megfagyott,
mindenüt csak jégcsapok,
melyek mutatják mily sokat pusztított,
szerelem okozta fájdalmat s bánatot.
Lelkemben üresség,
a szívem megfagyott,
miért éljek, nem érdekelnek már holnapok,
melyekben szinte megfulladok.
Lelkemben sötétség, vak vagyok,
már nem látok szépet ,csak pusztulót,
a kedvességet gyanakvás mérgezi,
életem célját köd fedi.
Lelkemben sötétség,vak vagyok,
szívemben tör, melyet forgattok,
a halálra vágyom,
melyet megadhattok,
ha szívemböl a tört kihúzzátok,
s így elhagyhatom eme romlott világot.
*Avaron* 2007.11.26 23:35 - 28 21:35 |
|
|
- január 14 2008 12:26:00
Der Tietel ist very jó!
Ha még van humorod,akkor nem kell aggódnunk érted! |
- január 14 2008 19:08:23
Szeretnék valami vigasztalót írni de nem tudok.Túlságosan elszomorított a versed. Nagyon er?s a fájdalom ami kisugárzik bal?le.Nagyon hatott rám. Nagyon jó a kifejez? készséged.Üdv.Babian |
- január 14 2008 21:38:10
Wow....Zsolt, nagyon jó. Szomorú, de kifejez?. Az ismétlések adják a versed alapját. Szabálytalan hosszúságúak a sorok, és a strófák, amelyek tükrözik a lelked zaklatottságát.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2019. szeptember 17. kedd,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
