|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,182
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Vártam rád, mikor rügy fakadt az ágon...
Bolondul vert a szívem,
s egy kósza álom valóvá lett...
A nap kisütött,
s a tavaszi szellõ pillangókat üldözött.
Vártam rád, mikor olvadt az aszfalt...
Kis étterem,
csak nekünk terítik az asztalt.
Halk zene...ciripel a tücsök...
s a nyári estében öledbe ülök.
Vártam rád, mikor esett az esõ...
Hajam elázva,
kezemben ernyõ...
A Hold narancsosan izzott odafönt,
a víz remegett, s az ég a partnak ütközött.
Vártam rád, mikor fújt a szél...
Arcom megfagyott,
s havat hordott a tél.
A fa lombja dértõl volt nehéz,
s az ablakokra egy láthatatlan kéz, jégvirágot rajzolt. |
|
|
- január 16 2008 05:32:27
Nagyon szép hangulatú, picit szomorkás, lírai vers volt tõled! |
- január 16 2008 09:23:07
Szépen végig zongoráztál az évszakokon, az örökkévalóság, körforgás, örök változás jutott eszembe róla.
Maryam |
- január 16 2008 09:48:54
Sziasztok!
denes: lehet, hogy szomorkás, de azért, mert a várakozás hosszú ideje szomorúvá teszi az embert...
Maryam: örülök, hogy ha tetszett neked a versem |
- január 16 2008 13:39:00
Szépek ezek a képek,
Amikben hiányát megjeleníted!
Nagyon tetszett versed! |
- január 16 2008 15:54:45
Köszönöm, örülök, hogy tetszett |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2019. január 19. szombat,
Sára, Márió napja van.
Holnap Sebestyén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
