Mikor egy napnak vége,
s pár lépéssel közelebb jön
az hízelkedõ holnap,
aranyával bevon mindent
a csöndesen búcsúzó Nap.
Lassul a vér ereimben,
szelíden hömpölyög,
mint öreg folyó, járja
útját szerveim között.
Olyan vagyok itt legbelül,
mint kívül az idõtlen világ -
örökkévalóba fényesedve
nézek fölfelé, mint a fák.
Nem születik most sírva, és
nem hal meg bennem semmi.
Elég most némán
magamból kifelé lesni,
hinni, hogy ezen a világon
mindennek fénye van,
s hogy a rozsda is rajtam...óarany.
denes - január 16 2008 05:28:25
Nagyon szép volt aquarius és örülök, hogy újra itt vagy!!
Tibor
marica - január 16 2008 07:21:23
Csodálatos gyöngyszem a versed!
Nagyon, nagyon szép képben jelenítesz meg egy nyugott, meghitt pillanat érzést. A naplemente nekem is a kedvenc napszakom,
Akkor nyugovóratér a lélek is és a sugarak misztikus pompája,
feledteti, ha csak rövid idõre is a bûnös világot. Marika
Maryam - január 16 2008 09:21:09
Bizakodó a versed hangulata. Sokszor vagyunk ilyen hangulatban, amikor csak csöndben szemlélõdünk. Csodás szavakkal fejezted ki a pillanatnyi állapotodat.
Maryam
cookie001 - január 16 2008 11:25:31
CSO-DÁ-LA-TOS!
Mint mindig...
reitinger jolan - január 16 2008 17:09:40
Az esti elalvás elõti állapotot juttatja eszembe. Nagyon tetszik, mindannyian bízunk, hogy bearanyozzuk életünket és másokét.Üdv. R.Joli
Babian - január 17 2008 02:56:19
Ennyi szép hozzászólás után én mit mondhatnék? Csatlakozom az elöttem szólolhoz. Szeretettel Babian.
Torma Zsuzsanna - január 25 2008 09:29:19
Szerintem is csodálatos ez a vers!
Üdvözöllek: Torma Zsuzsanna
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. január 26. vasárnap, Vanda, Paula napja van. Holnap Angelika napja lesz.
