Halkuló patak
bennem most a szó
lassú part-mosás
csöndbe-csobbanó
hátára ül
a múltba révedõ
lustán elnyúló
tespedõ idõ
szárnyát verdesi
az elvágyás szele
meguntam itt
elmegyek vele
hajamból lengõ
vitorlát szövök
csont-csónakomon
most már eltûnök
PlasticPuppet - január 19 2008 09:19:17
Az az igazán fantasztikus, mikor ilyen terjedelembe ennyi képet bele lehet sûríteni, és mégsem érzi az ember, hogy annyira sûrû, hogy megcsömörlik tõle - érthetõ marad a vers. Gratulálok, nekem nagyon tetszik!
Maryam - január 19 2008 14:02:14
Érdekes, hogy pontot, vesszõt nem használsz, rabszódikusnak érzem, mégis teljes, minden benne van.
Maryam
reitinger jolan - január 19 2008 16:44:21
De jó ez a versed !!!!
Joli
mullerildiko - január 19 2008 20:59:42
Nekem is nagyon tetszett! Üdv: Ildi
marica - január 19 2008 21:44:08
Sokat mondó remek vers!
Gratulálok
Marika
cookie001 - január 20 2008 01:26:02
Holtverseny a Zárvánnyal az elsõ helyért...nálam.
denes - január 20 2008 10:22:14
Nem szeretném a többieket ismételni! Nagyon szép!
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
Pontos idő
Mai névnapos
Ma 2020. szeptember 19. szombat, Vilhelmina napja van. Holnap Friderika napja lesz.
Manon 18/09/2020 10:04 Kedves Sarolta! A most beküldött "Eltorzult világ" c. versed korábban már publikálásra került az oldalon, ezért törölnöm kellett. Szeretettel: Melinda
