Csak állok az ablaknál.
És nézem, hogy hull a hó.
A hátam mögött zene szól,
Halkan, szépen, andalítón.
Elringat, szárnyára emel,
S messze, a múltba visz el.
Mirõl azt hittem, feledtem,
Most újra éled a szívemben.
Annyi mindent idéz a dallam
S csak merengek, magamban.
S amikor a zene egy hosszú,
Halk futammal a végére ér,
Olyan nehéz a szívem, és
Odakint már minden hófehér.
denes - január 22 2008 04:07:19
A hóesés és a zene együtt ilyen szép gondolatok felélesztésére képes.
cookie001 - január 22 2008 09:30:16
Vannak az életben olyan pillanatok,amikor igazából semmi nem történik,mégis mindig emlékezni fogunk rá,mert belül valamit elindított....Ez is egy ilyen lehetett...
kormi37 - január 22 2008 15:30:10
Ne legyen nehéz a szíved emelkedj fel és tedd amit tenned kell! Szép lett. Gratula! Szeretettel: Kormi
