|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,186
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Az a koromsötét haj… az az átkozott vigyora,
a mindenkit lábáról levevő mosolya,
a szeme mikor néz, a hangja mikor nevet,
ha látom, tudom rossz, de a szívem, az remeg.
Mást ölel, mást csókol, végignézem, látom,
látom milyen boldog a másik látványától.
De én nem vagyok jobban, egy kicsit belehalok
minden nap abba, hogy csak a barátja vagyok.
Nem tudja mit érzek, annyira ostoba,
nem veszi észre, hogy érte vagyok oda,
s nem is fogja tudni, úgyse venné észre,
még akkor se, ha szemem reá nézne kérve.
Távolról nézem, a szemem becsukom,
az otthoni képet majd később lefordítom.
Csak egy kis időre… míg elengedem…
Soha se lehet az enyém… velem… |
|
|
- február 06 2013 12:05:32
"Nem tudja mit érzek, annyira ostoba,
nem veszi észre, hogy érte vagyok oda,
s nem is fogja tudni, úgyse venné észre,
még akkor se, ha szemem reá nézne kérve."
Az érzések nagyon is észrevehetők, ha figyelünk a másikra. Hisz minden mozdulat, pillantás "beszél"
Szeretettel olvastalak - Szomorúfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. május 27. hétfő,
Hella napja van.
Holnap Emil, Csanád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
