|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Minden csendes,frissen pihen
Egy esõátjárta éjszakában,
S a langyos,fényes ragyogásban
Minden élõ fa mámorosan zizzen.
Egy csemete hevesen gesztikulál,
Karját emeli az égbe,
A lengedezõ illatos szélbe
Kergeti még a múlt zivatarát.
A hullámzó rengeteg, táncba hívja
A lehulló falevelek seregét:
Körbe lengeti,rázza fáradt testét
S a szép,derûs idõket síratja.
Most mereng az erdõ árván:
Érezni a mámort,mely mindent áthat,
Nyugodni hagyja az áldott fákat,
Az álom színt magába zárván.
Fényözönben ébred a természet mélysége,
Csak a vén fák sírnak,aggodnak,
Mert õk tudják,hogy miért hallgatnak,
Hisz titokban a jövõ fagyos rejtélye.
Epekedõ áhitattal várják a következõ századot,
Mi veszélyt jelent a megfakult út nyomán,
Mint kitörni készülõ tomboló vulkán,
S reménykednek,hogy megvédik a fenséges földi jót.
Hiú gõggel párosul törékeny bûbája,
De a bölcs,lüktetõ lelke fárdt had,
Semmit sem vár s mindent ad:
Ez a természet szépséges csodája. |
|
|
- január 28 2008 07:52:24
  Csodás verset írtál kedves homancs.
Elméláztam olvasása közben, majd újra és újra olvastam. Mennyi minden van benne! Élet és halál. Megújulás, örökké valóság.
fantasztikus a felépítése, a képek megelevenednek benne, valóban beszél. Versed ben életre kelt a bennem élõ hit. A nagybetûs Természet, a Mindenek feletti erõ, az Isten.
Gyönyörûen kerek egyensúly. Középpontjában allegórikusan jeleníted meg az embert.
"Csak a vén fák sírnak,aggodnak,
Mert õk tudják,hogy miért hallgatnak,
Hisz titokban a jövõ fagyos rejtélye."
"Hiú gõggel párosul törékeny bûbája,
De a bölcs,lüktetõ lelke fárdt had,
Semmit sem vár s mindent ad:
Ez a természet szépséges csodája."
Ez akét rész különös hatással volt rám.
Köszönöm az élményt
Szeretettel: Marika |
- február 05 2008 22:05:45
én is köszönöm,hogy olvastál és köszönöm az elismerõ szavakat |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. május 27. szerda,
Hella napja van.
Holnap Emil, Csanád napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
