|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Megremeg a föld, előtörnek a vágyak,
Szárnyak nélkül is messzire szállnak.
Várok rád oly nagyon de tudhatnád,
Nem venném zokon ha itt hagynád
Nekem a szíved egy éjen át,
Elég volna, hogy ne úgy keljek át,
Mint szellem a puszta rabjaként,
Láncaim ne a rémség harapja szét.
Csak kövess az úton,
Kéz a kézben, más és más létsíkon.
Egy életjelet küldök,
Csak várj még, bilincsbe verve tűrök.
Örökkévalóságnak érzem,
De tudom, hogy egyszer nekem is végem,
Majd újra együtt éljük át,
Csak várd azt a gyengéd éjszakát.
Egy dobbanás, egy lüktetés
Egy kézfogás, egy szívverés
Még dobok a szív, még lobog a láng
Követlek Téged az éjeken át.
Rólad álmodtam, titkon az álmomban
Hallom messze a hangodat
Szívem legbelül Tőled ébred fel
Most már tudom, Te vagy az életjel
Bennem élsz, újra átélném
Együtt leszünk még a végén
Szívem legbelül Tőled ébred fel
Most már tudom, Te vagy az életjel |
|
|
- március 31 2013 11:24:51
Kedves Ancsybaba!
Szépséges versedhez gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- április 11 2013 19:47:53
köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 18. kedd,
Jenő napja van.
Holnap Erzsébet napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
