Napkorong


Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáik	Július 05 2020 19:37:13

Navigáció

Versek fõoldal

Kapcsolat

Alapszabály

Szerzõdés

Online felhasználók

Vendég: 7
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,197

Nem aktiváltak: 0

Tagjainkról-tagjainktól

- Weboldalak
- Saját fotóalbumok
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle

Fórumtémák

Legújabb témák

Két rímelõ játéka

Asszociáció.

Szerelem

Anagramma

Minden ami jó... :)

Legnépszerűbb témák

Asszociáció.	[10201]
Szótaglánc.	[8524]
Földrajzi-né -l...	[7724]
MÜFORDÍTÁS	[4923]
Szerelem	[3569]

Napkorong pályázat nyertesei.

Drogmentes életért
Hurrá nyaralunk!
Küldetésem van
1848-as szabadságharc

Pályázatok

Nem fizetõs pályázatok
Pályázatfigyelõ
Pályázatok

Online rádió

Lépésrádió online
Lépésrádió - Egy lépéssel közelebb hozzád

PageRank mérõ

V E R S E K

Váltás a PRÓZÁK főoldalára

hónapok április 4

Anyám, katonával hizelgek.
Most bús arcomra ráragadt a vágy,
Hogy lássalak és nyújtsam neked
Mind te, mint mikor fiatal kéz, áld.

S egy nóta csal melyet fiatalon hallottam,
Énekelted fûlbemászó dalban,
Bóditot nem könyörögve ettem,
Most csend van és mi lettem.

Zúg most minden egy sorsot hirdetõen,
Amit templomi kolompos ver ijesztõen,
Már nincs virág, kék ibolya
Csak ismeretlen vad mezõkben.

Hát, nincs itt a virág.
Egy katonát kezemben tartok,
Nyujtanám e múló földön
Anyám régmult,s már nem adhatok.