|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,194
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Nem kérdezte senki,
Akarok-e lenni.
Megfogantam, mint a mag a talajban,
Kisarjadtam, mint a fű és hajtottam.
Kaptam bajokat, jajokat,
Kapkodtam fűhöz, fához nagyokat.
Hadonászva, árvacsalán,
Kigyomláltak korán.
Legelnék inkább, mint a kecske,
Felhőkbe szállnék, mint a fecske.
Messze repülnék idegen országba,
Nem térnék vissza Árkádiába.
Ott élnék, ahol nem fejik a kecskét,
Ahol fészket rakhatnak a fecskék,
Szabad a parkban aludni éjjel,
Nem lopják értékeid széjjel.
Sajnos lettem, vagyok,
Kopottan ragyogok.
A szívem még dobog,
De szavam már dadog.
Akarok-e lenni?
Ne kérdezze senki! |
|
|
- július 08 2013 16:57:10
Kedves Mamuszka!
Nagyon szép és megható versedet örömmel olvastam. S nem kérdezem, hogy akarsz-e lenni. Hiszen mindannyian tudjuk, egyikőnket sem kérdeztek meg afelől, hogy akarunk-e a világra jönni. De ha már itt vagyunk, cipelnünk kell a Sors által ránk rakott terheket.
Az igazán szép és hasznos dolgok (ahogy a jó emberek is) kopottan is árasztják fényüket!
Szeretettel: Zsuzsa
Szerete |
- július 09 2013 08:52:27
Kedves Zsuzsa!
Ez az a vers, melynek lényegében a kérdésekben ott aválaszom is.
köszönöm, hogy ismét meglátogattál.
kívánok neked a sok munkához erőt, egészséget, kedvet
szeretettel Mamuszka |
- július 13 2013 12:10:35
Drága Sárika!
Sokszor teszek fel hasonló kérdéseket magamnak, de csak a csend ölel és válasz nem érkezik.
Gratulálok - szeretettel ölellek - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. november 13. szerda,
Szilvia napja van.
Holnap Aliz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
