|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Most fázom nélküled, nem értem meg soha,
Hogy a levegő miért nem érzi ezt,
Elmentél, lám hozzám még az idő is mostoha,
Szívem didergő kihűlő égitest.
A világegyetemet látom, mint húzódik össze,
Olyanná válik, mint egy lyukas labda,
Engem levetkőztet, meztelen állok előtte,
Majd így hagy ruhátlan hideg kacatban.
És havazni kezd, jege bőröm csípi, cibál,
A rianástól fázom, ketté tört a lelkem,
A törésvonalán érzem a tél hava mint hull rám ...
Jaj, kihez is imádkozom, közben elfeledtem. |
|
|
- augusztus 11 2013 13:07:09
Szép lett! |
- augusztus 11 2013 17:17:38
Kedves Elemér!
Szerelmünk nélkül - legyen bármilyen meleg is - bizony, didergünk.
Gratulálok szép versedhez - Szeretettel - Szfűz |
- augusztus 11 2013 21:29:55
valami gyönyörűség...a vége különösen.. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
