|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Ülök a padon magányosan
Eső esik szépen csendben
Vágyom reád halálosan
A valóra nem vált szerelemben
Próbáltam Rád nem gondolni
De túl erős a szerelem láng
Nem tudok már meggyógyulni
Érzem, ez nem mehet így tovább
Nézem az esőt halkan, csendben
Érzem az elmúlt nyár illatát
Magányosan gonolok az őszre
S mégmagányosabban Rád
Megint egy hosszú ősz, és megint egy hosszú tél
Megint csak várok rád, óh de mondd miért?
Megint a magány és megint a múlt
Megint a fájdalom, ami rám hullt
Megint a Hold csöndje szólt
Megint a múlt karma szúrt
Megint a magány
Ez csak a lét
Mondd meddig van úgy
Hogy csak kérlek: Szeress!
Mikor jössz már, óh mikor jössz el
Ezer karoddal mikor ölelsz
Ezer fájdalom - mikor lesz vége
Mondd, tán nem jól kérlek?...
|
|
|
- szeptember 01 2013 19:16:00
Tetszett. |
- szeptember 01 2013 19:16:52
Kedves Bandi!
Lám lám, a szerelem mi nem teljesedik be, az néha a legnagyobb gyötrelem. Versed akár egy fohász.
üdv:gufi |
- szeptember 02 2013 12:29:33
Szép vágyakozás. Kívánom, hogy a valósága is közeledbe férkőzzön! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 03. hétfő,
Győző napja van.
Holnap Károly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
