|
 Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Szeretve gyûlölsz,
és bátran rettegsz,
létet kiáltva ölsz,
mosolyogva szenvedsz.
Üvöltesz néma kiáltással,
odacsapsz vakon,simogatással
Dacból vert láncok remegve húznak ,
kínból szõtt álmok létedbe bújnak,
Hát tedd a dolgod, dühbõl, kacagva,
feszítsd ki sorsod és törd ezer darabra. |
|
|
- február 01 2008 07:57:20
Ezek az ellentétes jelentésû szavak érdekessé teszik szépen megírt versedet. |
- február 01 2008 09:22:40
Szép vers,nagyon tetszik.:-) |
- február 01 2008 14:34:39
Errõl szól az élet, mindig két lehetõséget ad, s a te döntésed, hogy melyiket választod, hogy és mint teszel. Nagyon jó felépítésû vers, a jó és a rossz kontrasztja jól érvényesül. |
- február 01 2008 17:38:53
Crysty! Ezt jól össze hoztad! Puszi Babian |
- február 01 2008 19:20:21
Jól lebombáztál a szavaiddal, nagyon jól megírtad, szenvedély van a sorokban, és egy kis dac is.
Maryam |
- február 02 2008 02:55:59
Valóban, ha gyûlöl akkor még szeret.A közöny az ami a legrosszabb.Az ellentétekre épülõ sorok igazán hatásossá és érezhetõvé teszik versed.Valóban erõs szenvedély tûnik ki szavaidból, de én inkább affél lázadást-figyelmeztetést érzek...
Összegezve: tetszett.
Csupán gratulálni tudok.
szeretettel:laci |
- február 20 2008 20:36:18
Versed formája egy piramis...kiterjeszted magad...úgy ,hogy mozdulni sem lehet "csapásaidtól"...ilyen voltam magam is--hihetetlenül élem verseidet!!!- nagyon köszönöm-sz. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 02. szerda,
Rebeka napja van.
Holnap Hilda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
