|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Három vízcsepp a föld felé hullott,
Szép csendesen beszélgettek míg estek
Kétségeikkel - nem túlzok -,
Mire jó a halál ? ezt kérdezték egyre.
Megszólalt az első, zuhanásba mélyedt,
Értelmetlen halált soha nem akarok,
Érintésem sok virágszirmot érjen,
Illatuk szétszórom és ott majd meghalok.
Én egy Nő puha ajkára essek,
Ezt mondta a második, boldogan, hevesen,
Csókja ízes lesz, ahogy benedvesítem,
Mert velem gyönyörűbb a szerelem.
Ha választhatnék, szólt a harmadik,
Én egy hegyre esnék, hogy forrás legyek
És ki hosszú útján meg-megszomjazik,
Oltsam azt és elé friss vizet tegyek.
Ám beszélgetésükben nem vették észre,
Hogy az útjuk lassan véget érhet,
A modern világ aszfaltút közére
Pottyantak és esésük ott végezték be. |
|
|
- október 04 2013 13:01:57
Kedves Iytop / Eli....nagyon tetszik versed. Hová akarunk jutni és hová jutunk. Gratulálok szeretettel Róza |
- október 04 2013 17:10:53
Nagy lelki gazdagságról árulkodik ez a csodás vers. 
Szeretettel voltam Nálad:Zsike |
- október 04 2013 19:41:31
Kedves Elemér!
Lenyűgöztél! Ha én vízcsepp lennék én is szívesen esnék hegyek szikláira.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 25. kedd,
Géza napja van.
Holnap Edina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
