|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Nem az vagyok, aminek láttok,
nem az vagyok, aki lenni szerettem volna,
tudtom nélkül megszülettem, hát most,
így élek sorsomba belenyugodva.
Akii ismer, ilyennek ismerhet:
utolsó csepp vagyok egy borospohárban,
egy agyagkorsóból merítek,
abból mi forrt őseim éltető borában.
Elődeim magyar emberek voltak,
maguraiak, köztük értékes dédapám,
kezükben ők is borospalackot tartottak,
vigadva ittak a szilágysági vén tanyán.
Ma már csak én énekelek, jókor épp,
megénekelem őket és önmagam,
jaj, de kár azért az óborért,
mégis százötven évvel megfiatalítottak.
Ó, azok a szilágysági évek, víg dal !
Egyszer majd én is kinyújtózom,
de csak, ha azt a csepp bort megittam,
nem másból, nem idegen pohárból.
És akkor leszek az igazi, a valós,
az, ki születésemtől fogva voltam,
keresztre feszített, s ha halni akarok,
tudni fogom hogyan, mert ők megtanítottak. |
|
|
- november 25 2013 11:49:36
Kedves Iytop...más hangvitel mint a megszokott..de szép Gratulálok Róza |
- november 26 2013 13:31:51
Kedves Elemér!
Nagyon szép, megható versedhez gratulálok. Itt is szívesen olvastam!
Lehet, hogy még nagyon sokáig fogsz élni, ha azt az utolsó csepp bort "nem idegen pohárból" szeretnéd kiinni!
Én mindenesetre szívből kívánok Neked hosszú életet!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 18. kedd,
Bernadett napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
