|
 Vendég: 147
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Ismerem minden perced,
mozgásod, illatod,
árnyékod, hallgatásod,
ringó melleid,
szemöldököd, járásod,
blúzod, kedvenc színed,
gyűrűidet, pillantásod.
Jaj, már nincs annyi türelmem ...
Térdem felhúzom,
magam alá teszem,
egy kövön ülök,
kérlek hozz világra,
hogy a vágy újra szülessen.
Tudom, ki messze áll tőled,
oly messze, hogy a közel
nem létezik
napnyugtakor és azon is túl,
hol semminek sincs neve.
Ezért ülök most is itt a kövön
és imádkozom.
Imádkozom és a
Megváltóhoz könyörgök.
Tudom, - amit te nem -,
a következő szív verését,
amit hallani fogsz,
a szóvégi első betűt
mikor kiejted.
Belőled lesz a fák árnyéka,
az elfolyó folyókra
véred veti árnyát,
s az enyémre is.
Árny az árnyon.
Itt ülök a kövön,
s míg elfedsz
és elfedem magam
meghajlok előtted.
Adj nekem életet újból,
mert a halálhoz
oly közel vagyok. |
|
|
- november 27 2013 12:48:20
Elgondolkodtató sorok, mindnyájunkra ez vár...
Szeretettel olvastalak, gratulálok!
Évi |
- november 28 2013 16:46:36
Különleges, szép ez a versed, de nagyon letargikus.Szeretettel gratulálok, mert igazán tetszik!
Maria   |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 04. kedd,
Domonkos napja van.
Holnap Krisztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
