|
Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,201
|
|
Egymás mellett hevertünk a fűben
a birsalmafa alatt, feléd fordítottam arcomat,
szemed szerettem volna látni, benne hűen
miként bukkan fel a selymes alkonyat.
Halvány világosság játszott velem a fák között
s mint vékonytestű vadász nyilaival ugrándozott,
előbukkant a levelek közén s fölött,
ahogy bal kezem kinyújtottam, csillogott.
Elkezdtem jobban figyelni a birsalmafát,
almái csüngtek, ágai szinte égtek,
a Hold is lassan megjelent odaát,
ahol a napnyugta pirosba széledt.
Figyeltelek, szemeid nyitva voltak, s amíg
a fa, a Hold ott ragyogott konokul,
szerettem volna, ha szemhéjad közé szorítsz ...
te mellemre feküdtél és súgtad: csókolózzunk. |
|
|
- December 03 2013 16:17:28
ÓÓÓÓ ez nagyon ott van..szeretem vers. Gratulálok Róza |
- December 03 2013 16:19:50
A természeti képek remekül összefonódnak
az érzelmeket kifejezettekkel!
Kata |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. April 24. Wednesday, György napja van. Holnap Márk napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|