|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Emlékszem, mikor összetörve könnyes szemmel néztem múltam árnyképét
Te voltál, ki arcomat simítva bíztatott: Felejtsd el, és remélj szebb holnapot.
Akkor észre sem vettem, fel sem fogtam, mi történik körülöttem, és miért.
Nem láttam mást, csak két szemedbe néztem mélyen, s hallgattam hangod.
Azt ígérted, hogy majd együtt átvészeljük, túléljük ezt a zûrös idõszakot,
És minden jobb lesz, csak várjak, mert szívem hatalmas sebet kapott.
Hittem neked, bíztam benned, te voltál az egyetlen vigaszom, oh!
Most jöttem csak rá, nélküled üres lenne az életem, és minden egyes napom.
Jó lett volna végig tisztán látni, megköszönni, megcsókolni, hozzád bújni,
De a csalódottság leple borult szemeimre, többé nem tudtam levetkõzni.
És kérlek, most, hogy elvonult a vihar, lecsendesedett a zápor, légy enyém,
Egy kismadár várja szívemben, hogy kiengedd, hogy szárnyalhasson feléd. |
|
|
- február 04 2008 23:36:48
Alázattal kérni...szép lélekkel-ez vagy...tiszteletem!!!sz. |
- február 05 2008 06:40:13
Nagyon szépen leírtad a csalódott lélek fájdalmát, és jó, hogy a kismadár már a szárnyait próbálgatja, ne add fel. Szeretettel: Ildi |
- február 05 2008 14:02:25
Szia!
Nsgyon szép a versed.Remélni és hinni tanít még a legfájdalmasabb pillanatokban is. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. január 08. csütörtök,
Gyöngyvér, Keve napja van.
Holnap Marcell napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
