|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Ha tiéd az, kit szíved annyira imád,
Hagyd, hogy a színek éljenek tovább.
Ne engedd, hogy gyõzzön a szürkeség,
Csak azért, mert most már a tiéd.
Ne tûnjön el soha arcodról a mosoly.
Ne legyél mindig halálosan komoly.
Maradjon meg a kedves, régi éned,
Amiért egyszer megszeretett téged.
Nem kell sok, csak egy kis figyelem.
Egy kis játék, s egy kis szerelem.
Egy futó csók, egy pajkos simogatás,
Hogy érezze, nincs rajta kívül más.
Hogyha hív, nyugodtan menj vele,
Csak ne hivatkozz mindig valamire:
Hogy fáj a fejed, vagy ordít a gyerek.
Késõbb azt mondja: egyedül megyek.
S ahogy lassan majd múlnak az évek,
Gyûlnek benned az apró keserûségek.
Morcos leszel, házsártos, mogorva,
S hogy mi a baj, soha nincs kimondva.
Mire észbe kapsz, már kihûlt a fészek.
S egymás mellet, csak rutinból éltek.
Mindegyik, hallgat, nincs mit mondania.
Végül gyõz a szürkeség, s a monotónia. |
|
|
- február 09 2008 12:57:55
ancica1-Õszinte,tiszta, szép sorok!
Van mit tanulnunk általa...
Tisztelettel:ancica1 |
- február 09 2008 14:59:26
Csak tanulunk tõled és sokat. Szép volt. Gratula. Szeretettel:Kormi |
- február 09 2008 20:41:38
Hát, igen. Sok kapcsolat jut ide... De mindenhez két ember kell...  |
- február 11 2008 15:21:03
Üdvözöllek, Zsuzsu!
Megdöbbentõen igaz, és szép gondolatok. Szinte beleszédülök, ahogy átgondolom, hogy sokszor mennyire így van. De nem kell, hogy gyõzzön a monotónia, ha néha kimondjuk azt, ami bánt és ezzel egy kis színt viszünk a szürkeségbe!
Csodálatos ez a versed is!
Torma Zsuzsanna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. június 24. szerda,
Iván napja van.
Holnap Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
