|
 Vendég: 50
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
H.Gábor Erzsébet
Kosárban hozta
Kosárban hozta nagymamám
a barna színű gesztenyét -
örült, hogy télre lesz elég,
bőség a konyha asztalán;
s elment azon az éjszakán,
lehunyta csendben két szemét.
A szeme foltos-barna volt,
mint sárba ejtett gesztenye -
újra fényezni kellene,
az idő rég nem szavatolt,
ahol csak tudott ott tarolt,
ez már a múlás kezdete.
A haja ősz volt, megfakult,
mint pókháló a fák között -
hullott amikor öltözött,
s a kontya mindig meglazult.
Néhány ezüstszál meglapult
a gyenge vállán, s "őrködött".
Hámozom most a gesztenyét,
a héját késsel karcolom -
húsba váj, ahogy markolom;
s látom nagyanyám vén szemét,
rám néz, azt mondja: - lesz elég!
s könnycsepp gördül az arcomon.
2014.03.29. |
|
|
- március 30 2014 16:40:22
Egy nagyon szép és megható emlék.Látni azt aki volt és azzá ami lett...ez a sorsunk. |
- március 30 2014 18:20:01
Köszönöm szépen, kedves Elemér. Valóban így van ez, ahogyan írod...
Örülök, a kedves szavaidnak. Szeretettel láttalak nálam:Zsike  |
- március 30 2014 21:01:31
Kedves Erzsi! Kedves és szép dolog családtagról írni és ezt nagyon tiszteltem mindig! Fogadd szívből jövő elismerésem versed iránt és kedves szívedért! Nagy szeretettel gratulálok neked!! Üdvözlettel: Jessie./ |
- március 31 2014 08:09:38
Drága Zsikém!
Sokszor egy növény, egy virág, egy gyümölcs, vagy akár egy gesztenye is felidézheti a szép, de olykor fájó emlékeket.
Csodálatosan írtad, gratulálok: szeretettel, baráti öleléssel: Maria  |
- március 31 2014 15:57:38
Kedves Csaba, kedves Mariám!
Köszönöm szépen, a nagyon kedves szavaitokat.
Szeretettel:Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 08. szerda,
Ellák napja van.
Holnap Lukrécia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
