|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
A Dagály és a Kankás Frigyes utca kereszteződésében,
a Dagály-fürdő felé álltam és vártam, ó csak ott vártam,
Mellettem virágos zokniban egy nő karikázott el biciklijén éppen,
Istenem jól láttam ! Istenem jól láttam ?
Nem volt annyira vékony, de mégis gyönyörű,
sűrű, fekete haja gyémántként csillogott,
orrom alászállt fanyar illata, kellemesen keserű,
combjáról az élet kiabált, ó azok az alabástrom combok !
Mechanizmusa kissé kerekded szerkezetből állt,
egy dugattyúból is, mely krómozott volt szépen,
ahogy jobban megnéztem: erdélyi lehetett a lány,
született szilágysági, most is úgy érzem.
Elefántcsont színű blúza alatt, haja takarta melleit,
mellkasa csontjain gyönyörű kalitka látszott,
hol egy kolibrit tartott, -gondoltam ő őrzi meg terveit -,
melle fel-le ringatózott, összességében szépen játszott.
S ahogy ezt a harmonikus, kecses mozgást néztem,
eszembe jutott : nála a Nap fösvény, a Hold porcelán,
egy csodás kínai rajzkép jó utánzatának véltem,
vagy gólyahír, vagy kamilla volt a lány, volt a lány.
E varázslatos világ mellett sokan elmentek,
de ő virágos zoknijával forgatta a bicajkereket,
csípőmozgása üvegnek hatott, nyújtva egyéni színeket,
a dugattyú mozgása elvitte, s nem jött újra, hogy higgyek a szememnek.
|
|
|
- június 11 2014 08:41:22
 sok mindent elvisz az élet, van, amikor - éppúgy, mint a pénz - akkor jön el újra, amikor más semmit sem érünk vele...
persze a költő és az esztétika - addig, amíg a szemünk le nem csukódik! |
- június 12 2014 16:01:02
Szeretettel gratulálok jól kifejtett gondolataidhoz: Mila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. július 09. csütörtök,
Lukrécia napja van.
Holnap Amália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
