|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Miért dobtátok el fiatok,
Miért nem küzdöttök érte?
Még a gyümölcs sem esik messze fájától,
Miért vagyunk messze, szélbe?
Egy csepp földet kerestünk,
Soknak kellett az is.
Védtük, saját vérben etettük,
Testünk vérével, testvéreink.
Küzdjetek hát tovább miértünk,
Mert mink vagyunk: az álmok,
Ne hagyjanak szelek után,
Szélrózsaként körözzünk, járjunk.
Csak énekelj fiam, táncolj,
Reméljük utunk követlen lesz,
S eléri arcodat egy simogató mámor:
Fiam, akkor Erdély el nem vesz.
S az utat melyet választottam
Ott, léptem lendületes énvelem.
Pedig ti csak kacagtatok:
Õ, egy álmodozó végtelen.
Mai napig utam járom
Göröngyös és védtelen
Tele szakadékkal, véres térddel
De kimászom, kimászom énnekem.
|
|
|
- február 13 2008 07:52:52
Gratulálok eget földet megrendítõ versedhez!
nagyon tetszik.szépmagyarérzelmû versed!
Ha kérhetlek olvasd el az Árpádnépec . versem. érdekelne a véleményed..... ha elovastad üzenj!
Marica |
- február 13 2008 12:31:59
Nagyon szépen leírtad amiérd küzdesz. Szeretettel:Kormi |
- február 13 2008 16:05:37
Pötyi ! Elõször is köszönöm az elismerésed. Versedhez csak gratulálni tudok. Mindenki azt olvas ki a versbõl, amit akar, de az elvesztett gyermekért az anya is sír.
Üdv. J. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. december 03. szerda,
Ferenc napja van.
Holnap Barbara, Borbála napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
