|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
Kavicsokat szedek,
ahol a kis patak ered,
ahol egykor sétáltam veled.
Minden kavics egy üzenet,
megidézi emlékedet.
Magába rejti a múló időt,
az évek szőttek szemfedőt.
A kavicsok szétgurultak,
múltunk mély kútjába hulltak.
Megmaradt egy hegyi kristály,
álmom őrzi éjeken át.
Míg szorítom a markomba,
ifjúságom itt van újra.
Nem kell nekem más drágakő,
ez a múltam, nincs már jövő.
Elszórom a kavicsokat,
egyetlen kő mutat utat.
Eső mosta, nap sütötte,
fényem magába gyűjtötte.
Senki tőlem el ne vegye,
síromat is ez díszítse!
|
|
|
- július 09 2014 07:52:17
Még gyűjtögesd a kavicsokat Drága Saroltám!
Szép allegóriát vonultatsz végig lüktető ritmusban ebben a remek versedben!
Gratulálok szeretettel: Maria  |
- július 09 2014 08:48:12
Drága Mária!
Köszönöm figyelmedet.
A vers mondanivalója szó szerint igaz. Kaviccsal alszom, egyetlen megjelent verseskötetem címe: Szétgurult kavicsok - verseim is megkövesült emlékek, ötletek
szeretettel ölellek Sarolta |
- július 09 2014 09:10:27
érdekes rímképlet, a bokorrím a végén vissza is térhetne...
teccik! |
- július 09 2014 09:27:09
Istán - köszönöm a figyelmet
a rímképlet nem következetes, de inkább párosrímek.
üdv. Sarolta |
- július 10 2014 18:41:02
Szépséges versedhez gratulálok!
Szeretettel:
Melinda |
- július 11 2014 15:23:00
Drága Melinda
köszönöm szépen kedves figyelmedet
ölellek szeretettel Sarolta |
- július 12 2014 17:37:15
Juj, de szépséges...
Csak gratulálni tudok: KíberFeri |
- július 12 2014 20:41:54
Köszönöm kedves Feri
üzeneted jólesett
üdv----mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. július 06. hétfő,
Csaba napja van.
Holnap Appolónia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
