|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,198
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Ezüstös, fátyolos dér
kidíszítette kertünk,
mirtuszaink szárait, gyökereit
kiszárítja.
Túl a fenyves fejtetőjén,
ólmot hordtak a szürke fellegek,
rongyos építményükben
a tengeri hada reszketett.
Mint valami éjféli kísértet,
sajnálat nélkül jött a szél,
s pajtánk fedeléről
tépegetni kezdte zsindelyét.
Ebben a kegyetlen, hitvány fergetegben,
a diófánk is hajladozott,
és sírt egy pacsirta fióka,
a kútágas tetejéről hallatszott.
Hallgattam, szememből a fájdalom vize csorgott,
e viharos története rám illett,
figyeltem és lelkemből mondtam:
Ó, be fáj ... és zúgott körülöttem minden. |
|
|
- szeptember 27 2014 15:40:30
Szeretettel olvastam versedet: Radmila |
- szeptember 27 2014 15:49:48
Szomorú Öszt festettélKedves Elemér!
A szóhasználatod nagyon tetszik..
"Túl a fenyves fejtetőjén,
ólmot hordtak a szürke fellegek,
rongyos építményükben
a tengeri hada reszketett."
Remek, hngulatkeltő megszemélyesítés. |
- szeptember 27 2014 19:23:07
Kedves Elemér!
Szomorú az ősz, korai még a dér, embertelen a szél. Őszi csendéleted a papírra rajzolva életre kél.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
