 
Énekeltem egy elképzelt szerelmet,
utam során az öröklét felé,
de nem találtam szavakat, kegyelmet,
hogy elzengjem boldogságom gyökerét.
Ő kiérdemli írásaim, versem.
jó tündér legyen, a legszentebb,
pártaként álljon felette a csillagos ég,
nekem a legszeretettebb.
Mert az életemben Ő a remény,
egy beteljesülő vágy kezdete,
tiszta tükör a reggelekben,
tövises utamon bántásom megértse.
Míg haladok elképzelt álmaimban,
s mielőtt időm messzire vinne,
meghajlok előtte,
és megköszönök mindent. |
|
