|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Messzire láttam árbockosárból, messzire néztem
Mint marionett rángatózott világ, miben éltem.
Én úgy... csak éltem, mint mások az anyaméhben
Elhamvadtam, később felnőtt életben… létben.
Mondták, hogy életben folyvást, mindig vétkes leszel!
Engem a rendőr, ha nem vétkezek is lemeszel!
Kosárból lenézve, vízben látod az arcod,
Vagy nem, de mindegy is, mert folytatnod kell harcod…
Pohár bor egy sétabot az öregnek, mert az egy tudomány
És a fiatalnak meg az asszonyi lény bolondos hullám.
Élet repül árbockosár életem felett csendben,
Éjjelente, csillagok ragyognak rám fenn az égben.
Hallik madárdalos hangja lelkemnek, én csak zengtem…
Árbockosár az életem, nagyon féltem, kilengtem.
A partról is hallottam a lódobogást, szép volt, oly szép,
De ennyi idő után a kétszersültem, nem lett csak pép.
Árbockosárban is közelg már az óra,
Távozni készülök majd én… nyugovóra.
Jönnek majd angyalok, akkor virradóra?
Nagy a kívánságom a kosárban láthatatlanul,
Ne tűnjek el emlékekből csendesen, nyomtalanul…
Vecsés, 2014. július 26. – Kustra Ferenc |
|
|
- október 05 2014 11:55:36
Kedves Ferenc!
Még egyszer: Szeretettel köszöntelek NÉVNAPOD alkalmából.
Megnyugodhatsz, nem tűnnek el gondolataid.
Egy idő után már csak az elmúlás gondolata jár a fejünkben - ezt még a fiatalok nem értik - és mindegy, hogy a magas árbockosárban érezzük magunkat, vagy lenn a sáros posványban. A cél ugyanaz, csak nem mindegy, hogy melyik szintre, vagyis melyik szférába. Jut is eszembe, itt van feltéve a Prózáknál a SZFÉRÁK fokozatainak összeállítása, és sajnos, nem néz bele senki sem. Ez elszomorít, pedig okosabban lennénk tőle mindannyian.
Bocsáss meg a tévelygésemért, a versed tetszik, szívesen olvastam.
Szeretettel: Viola   |
- október 05 2014 18:21:10
Viola kedves, köszönöm, hogy voltál és az elismerésedet is.
Véleményeddel egyetértek.
A SZFÉRÁKAT meg fogom nézni (csak állandó időgondba vagyok...)
KíberFeri |
- október 05 2014 20:38:06
Kedves Ferenc!
Mindannyiunknál elkövetkezik a pillanat, amikor megkérdőjelezzük, hogy valaha letettünk-e valami maradandót az asztalra, és az alkotásunk által emlékezni fog-e ránk az utódokból valaki. Csak reménykedjünk, hátha! Nyomatékosan kihangsúlyozza versed a mondanivalódat.
üdv:gufi |
- október 06 2014 09:40:55
Ezzel mindannyian így vagyunk. Ha van gyermeked, akkor már nem tűnsz el nyomtalanul.
Szép hasonlatok sora.
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 18. csütörtök,
Diána napja van.
Holnap Vilhelmina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
