|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,202
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Albert Ferenc
Őz Ödön
Pettyes bundám levedlettem;
látom, nem ismersz meg engem.
Szőröm most már veres-barna,
jó atyámnak van agancsa,
enyém is nő napról napra.
Vékony lábam, kecses testem,
lehetnék egy fess manöken.
Farkam, mint egy kicsi pompon,
fenekemen a bugyogóm,
fehér, pedig sosem mosom.
Bozótosban ágyat vetek,
rejtőzködve pihengetek,
majd az erdőt, mezőt járom,
táplálékom ott találom,
szürkületkor, s hajnaltájon.
Ellenségem nem igen van,
róka volt az kiskoromban.
Medve, farkas, hiúz nincs itt,
az embertől félek kicsit,
puska hangja elkeserít.
Ha megnövök lesz családom,
őz suta lesz az én párom.
Nem csak egy és nem is kettő;
pettyes gidáktól az erdő
tarka lesz, mint virágmező.
|
|
|
- október 10 2014 17:22:39
Kifogyhatatlan az ötleteid tárháza...ha belegondolok, jó sok állat van még a földön, kis idődbe beletelik mire végigveszd a lajstromot. gratulálok:B |
- október 10 2014 19:09:43
Mindig elolvasom legújabb szerzeményedet az állatkertből/ről. Sajnos sokszor nincs időm kommentelni, ne haragudj. De roppant-mód tetszenek. Üdv. Éva |
- október 10 2014 19:33:11
Ez is csoda-jó kedves Gufi!
További sok sikert kívánok szeretettel: Viola  |
- október 10 2014 19:41:17
Kedves Feri!
Remekeltél most is, nagyon tetszik a versed, gratulálok.
Szeretettel: Vali. |
- október 10 2014 22:59:22
Ahogy kedves állatkáid megjeleníted, olyan plasztikusak,
szinte térbe érzékelhetőek, mint egy hologram!
Ismét és ismét gratula! |
- október 12 2014 16:14:34
Bájosak ezek az állatversek.   |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2021. április 21. szerda,
Konrád napja van.
Holnap Csilla, Noémi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
