|
 Vendég: 4
Tag: Manon
Regisztráltak: 2,197
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
A bor öltözteti a lebúj mocskos lakóit,
tarisznyájukban vannak a csillagos álmok,
magas, boltíves kapuként, mit szájukhoz emelnek,
arany-vörös poharak,
mint napnyugtában a lángoló ég.
Az ópium növeli mindazt minek nincs határa,
nyújtózkodva próbálja elérni a végtelent,
kifacsarja az idő, az öröm mélyét,
sötét nemtörődömséggel megtölti a szerelem dobozát,
saját súlyával a szívét, a vérét.
De, mint a méregnek sem, semminek nincs olyan ereje,
mint a szemeidből, zöld szemeidből feltörő tó,
melyben az arcom fordítva reszket.
Semmit nem lehet összehasonlítani harapásoddal,
mely feledésbe merít,
mérge a halálba taszít, a halálba taszít, és ott a vesztem. |
|
|
- december 31 2014 11:34:49
Szeretném megköszönni az élményt, amit verseid olvasása okoz nekem és itt remek versed alatt kívánok Neked és családodnak Boldog, békés Újévet: Maria |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2020. február 29. szombat,
napja van.
Holnap Albin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
