|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,194
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
Évtizedek óta megyek,
elfáradtam, nem pihenek.
Utam keskeny és meredek,
görgetek egy nehéz követ.
Elfogy belőlem az erő,
egyre súlyosabb lesz a kő.
Elengedni még nem lehet,
e kő jelzi életemet.
Elgurul, gödörben megáll,
megpihenek, vár a halál.
|
|
|
- február 05 2015 19:48:37
Így vagyunk ezzel mind... cipeljüka saját keresztünket. Üdvözlettel: Ági |
- február 05 2015 21:17:46
köszönöm figyelmedet
kedves Ági. /Így hívják a lányomat is./ |
- február 06 2015 16:05:58
Mamuszka kedves!
Addig amíg az ember képes - szellemileg is- leírni a gondolatait, addig igenis írni kell! Írni kell, mert ezáltal szűnik a fájdalom talán...a lelki is és a testi is
"Elengedni még nem lehet,
e kő jelzi életemet."
Én úgy gondolom, hogy ez a lényeg versed mondanivalóját tekintve...Szeretettel olvastalak és gratulálok . Évi. |
- február 06 2015 18:50:50
Szia kedves Évi!
örömmel látlak, hogy újra itt vagy.
a követ még cipelem...
szeretettel : mamuszka |
- február 06 2015 19:55:10
Remek lett, az öregedés teljesen benne van.
Gratula! KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. november 12. kedd,
Jónás, Renátó napja van.
Holnap Szilvia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
