|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,191
Nem aktiváltak: 0
|
|
 
H.Gábor Erzsébet
Bomlik a tavasz
Látod, jó apám, hogy bomlik a tavasz?
- s te nem vagy itt velünk,
nélküled telt a nyarunk, a telünk;
bár a hegytető néhol még havas,
jégburka erős, kemény, mint a vas.
De nézd, itt lenn a völgyben
már nyílik a hóvirág!
Az volt a jó világ,
mikor anyának vittük! Már nem szedi ő sem,
te pedig lenn nyugszol az árva, rideg földben.
Ó mennyit mókáztunk! - emlékszel apám?
Agancsot kerestünk -
de sokat nevettünk!
Egy jégsüveg lógott a fán.
- Szedd le! – kértelek, s te azt mondtad: - talán!
Tudtam, hogy nem lesz az enyém,
de mégis reméltem, hogy képes leszel
felmászni értem - ennyit megteszel,
hogy valóra váljon az álmom, a mesém -
indultál, s hoztad a semmit felém.
Látod, jó apám, már bomlik a tavasz,
és te nem vagy itt velünk!
Nélküled múlik a második telünk.
Olvad a jég. A hegycsúcs néhol még havas;
emléked tollpuha, de erős, mint a vas.
2015.03.03. |
|
|
- március 06 2015 06:49:48
Drága Zsike!
Gyönyörű ez a vers, tele fájdalommal, már nem lehet itt, csak az emléke él.
Szeretettel olvastalak és fogadd baráti ölelésem, gratulációm: Maria  |
- március 06 2015 17:31:27
Nagyon szép sorok, emlékek fűzére, tetszik, gratulálok szeretettel: Vicus |
- március 06 2015 18:38:48
Köszönöm szépen, drága mariám, köszönöm szépen, kedves Vicus.
Ölelésem:Zsike  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2019. szeptember 17. kedd,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
Archívum
|
|
